Apu óriási Postecoglou fanboy lett, de lehet-e nyerni ezzel az őszinte focival? 🤷 

08:03 - a Football Tourette-ben: csalóCity és Tuanzebe. 

40:23 - 🔥🔥🔥 

Témák: 

📌 Szeretjük, amikor pontosan az történik, amit vártunk. A Tottenham és a Brighton a liga két legmagasabb védelmével játszó, és legintenzívebben letámadó csapata, szóval senki sem lepődhetett meg azon az eszeveszett tempójú pingpong meccsen, amit lejátszottak az Amex stadionban. A látottakra Ange Postecoglou is alighanem elégedetten csettintett volna, ha a csapata végül nem bukja el a meccset 2 gólos előnyről. Így viszont az ausztrál szakembernek szomorúan kellett elismernie, hogy bizony érkezése óta ez volt számára a csapat legfájdalmasabb veresége. De mennyire tehető felelőssé ezért az eredményért a vezetőedző, aki látszólag nem is szeretne ennél nagyobb kontrollt megvalósítani? És hogyan néz ki a Tottenham jövője, ha ezen továbbra sem hajlandó változtatni? (49:52 ) 

⭐️ A teljes adást a https://premierleak.hu/ oldalon, előfizetés után hallgathatod meg, amiben szó lesz még: 

📌 Erik ten Hag túlélő üzemmódba kapcsolva ismét visszanyúlt a kompakt, mélyebben meghúzott, labda nélküli 4-4-2-höz, miközben Unai Emery a Bayern-verés mámora után szintén nem szeretett volna túl sokat kockáztatni a Manchester United ellen. A Brighton-Tottenhammel ellentétben az Aston Villa-Manchester United meccs egy alacsony színvonalú, dögunalmas 0-0 lett. Unai azért alighanem ezután is jól alszik majd, de belefért-e egy ilyen meccs Ten Hagnak, vagy ez már valójában időhúzásnak sem elegendő? 

📌 A hétvégi fordulóban az Arsenalnak tizenhat (igen, komolyan ennyi) magasan megszerzett labdája volt a Southampton ellen. Russell Martin továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a csapata mindig, minden körülmények között hátulról építkezve hozza ki a labdát, de ennek egyelőre többnyire az előnyei helyett csak a hátrányait láthattuk. Itt pedig érdemes feltenni a kérdést, hogy a skót szakember így biztosítja-e a csapata számára a legjobb esélyeket a pontok gyűjtögetéséhez. Márpedig egy edzőnek elsősorban ez a feladata. Ugyanakkor Vincent Kompany példája mutatja, hogy ha egy edző egy a nagycsapatok számára kedvező játékot valósít meg, akkor akár gyengébb eredmények ellenére is feljebb léphet a ranglétrán. Elérkeztünk arra a pontra, ahol az edzők és a klubok érdekei nem azonosak?